A találmány (Primer, 2004) - FilmDROID (2025)

Vérbeli sci-fi rajongóként időnként nekiállok böngészni a neten, hátha kijött egy-egy újabb, kevésbé reklámozott film a világ valamely szegletén, aminek a visszhangja azért pozitív. Így akadtam rá most is erre a gyöngyszemre, ami igazából már 2004-ös, nem is tudom, eddig hogy kerülhette el a figyelmemet, főleg, hogy megnyerte a Zsűri Nagydíját a Sundance Fesztválon.

A Primer egy igazi indie film, mindössze 7ezer dollárból készült, és egyetlen ember, Shane Carruth, szerelemgyereke: ő írta, rendezte, ő volt a producer, ő szerezte hozzá a zenét és ő játssza az egyik főszerepet is.

Az első 10 percet nehéz túlélnie annak, aki nem ért a fizikához, ám, aki kicsit is vonzódik a témához (vagy nagyon, mint én) – akár csak az időutazás lehetősége iránti kíváncsiság, akár csak a mérnöki agya miatt –, annak hamar elrepülnek a képletekkel, szakzsargonnal, hipotézisekkel telített percek.

Utána viszont szerintem mindenkit elvarázsol a film hangulata, csak azt kell hozzá jó előre tudni, hogy minden momentum, rezdülés, elhangzott mondat nagyon is tudatos, sőt, üzenetet hordoz. Carruth fantasztikusan egyedi és elgondolkodtató forgatókönyve hihetetlenül komplex, a történet roppant precízen kidolgozott, a témájánál fogva azonban talán nem is fejthető meg 100%-ban, de mindenképpen az a kategória, amit egy gondolkodó embernek látnia kell.

A történet szerint négy fiatal mérnök a munkája utáni délutánokat/estéket Aaron (Shane Carruth) garázsában tölti, és lázasan agyalnak új megoldások után. Számos kisebb találmányukat talán szabadalmazhatnák is, de mindannyian valami nagy áttörésre várnak. Kisebb-nagyobb nézeteltérések után észrevétlenül két csapatra bomlanak, Aaron és Abe (David Sullivan) kettesben folytatják a munkát, míg a többieket holmi rovarirtásról szóló mesével kis időre távol tartják. És ekkor érkezik el az áttörés: az egyik este az általuk tervezett szerkezet finomhangolásánál furcsa dolgot vesznek észre. A bele helyezett anyag súlya – nem szignifikánsan ugyan, de – csökkenni kezd. Azonnal érzik, hogy valami felmérhetetlen horderejű dolgot kreáltak, de éppen azért, mert nem tudják, pontosan mit, ezért meg is tartják maguknak a felfedezést, és csendben kísérletezgetnek tovább. Aztán pár nap múlva Abe derült égből villámcsapásként (vigyázat, tessék majd megfigyelni a részleteket) közli Aaronnal, hogy észre vett egy még furcsább dolgot: a szerkezetbe tett anyag (némiképp egyszerűsítve) egy nap alatt éveket öregedett…

Innentől kezdve átalakul a film a korábbi csendes, finoman vibráló, távolról sem túl érdekes életeket bemutató, kissé dokumentarista jellegű tucatmoziból sodró lendületű, hangos, dinamikus thrillerré. Az időutazás több szinten ki van bontva, megjelennek a zsánerelemek (időparadoxon, bizalmatlanság, kétségek, időhurok, paranoia, sztrikt szabályrendszer, mohóság, gyors meggazdagodás, identitásválság és a rejtélyes, mindent tudó narrátor), ám pontosan azért, mert egy ennyire lelkes, briliáns agyú amatőr dolgozta fel a témát, egészen újszerű és meglepően sokrétűen értelmezhető. Főként, ha tényleg figyelünk a részletekre.

Az alkotó a garázsprojekttől egészen egy újabb kori moralitásjátékig merészkedik amellett, hogy a technikai részletek is tökéletesen kidolgozottak és még pár fajsúlyos metafora is belefért az eszköztárába.

A végeredmény nagyon szerethető, nagyon emberi lett, és azt is mondanám, hogy kihagyhatatlan, csak tudom, hogy egy ennyire agyalós és bonyolult mese sokak gyomrát megfekszi majd. De azért hajrá, remélem, sokan vagyunk még, akik szerelmesek vagyunk a fizikai korlátok legyőzésének álmába. 🙂

Szerintem 90%.

update:

időutazásos filmajánló:
Frequency (inkább dráma, mint sci-fi, de nagyon jó!)
Időgép (az új feldolgozás – lehúzták, de szerintem baromi hangulatos és jó )
az új Star Trek (nem kis publicitású, de nagyon klassz )
Pillangó effektus (ha még nem láttad, ne hagyd ki)
Kapcsolat (ez sem új már, de hátha kimaradt)
A fiók (szerintem nem sokan ismerik, de nagyon különleges, szép film )
12 majom (már klasszikus, de szerintem még mindig rétegfilm, pedig brilliáns)
13. emelet (kis csavarral időutazásos)